Reggel korábbra húztam az órát, hogy nehogy megint rám várjanak. Se reggelit (banán) nem sikerült berakonom, és a thai tea helyemen se szolgált ki a leány, mondta hogy majd 5 perc múlva. Azért ezt irtóra csodálom bennük, hogy simán elküldött, pedig nem egy népszerű hely. Azért is jó reggel a thai tea, mert van benne cukor, tej, és sűrített tej, így ha tudtam volna inni, hozzájutottam volna némi energiához. De nem. Joe mindig a szuper teával vár minket, de abban csak jóság van, kalória nincs. Így egész nap alig bírtam szusszal. Igyekszem holnap ezt jobban csinálni. Ha csak 10 perccel korábban elindulnék..

Mikor megérkeztem feltöltöttem Joe youtube csatornájára az előző napi tananyagot. Az alap hasmasszázs tanfolymáról is van egy anyag fent és nagy segítség a gyakorlásban.

Utána Joe légzőgyakorlatokat tanított, hogy erősödjön a tüdőnk, mint kiderult Muay Thai alapgyakorlat. Nem is tudtam hogy a thai box az egy ilyen energia varázslós rendszer. Mindíg nézegettem otthton, van egy terem a kezelőhelyem mellett.

Aztán egyszer elgyakoroltuk a tegnapi tananyagot. Ketten tanulunk és van két modellünk. Joe mindent kijavít. Az, hogy nem tudom remegtetni a kezemet most is azonnal kiderült. Még 100 év és megtanulom. A has pontjait vettük át, csípő, végig, majd felfele a törzs oldalán, a mellek körül egészen a felső szélkapuig. Ma pedig tovább folytattuk a tananyagot a lábakon, egészen a lábujjakig jutottunk. Ma megint azt éreztem hogy amit csinálunk nem is thai masszázs, hanem a thai orvoslásba kapunk némi bevezetést. Végig krémmel dolgoztunk.

13-kor van vége, utána elmentem kipróbálni egy új éttermet. Kat's Kitchen. Papaja salátát kértem omlett levessel. A papalya saliba nem volt papaja. A leves meg valami sűrű zsíros húsleves volt omlettel. Kiettem belőle a tojást, a levéből is tudtam enni néhány kanállal de nem sokat. Nem nagy szám a hely kaja ügyileg. De kedvesek.

Elmentem a Warrot market-re a teámért, és lassan hazaindultam. Itt nagyon meleg van. Napról napra melegebb. Új útvonalat találtam hazafele, a folyó mellett. A várostervezésbe ezt nem vették bele, hogy az emberek ott sétálnának, így úttalan utakon másztam a két híd között. Mégis úgy éreztem, mintha a természetben lennék messze az emberektől. Onnan tudtam hogy szoktak ott emberek járni, hogy mindig láttam szemetet. Szeretek itt lenni, de hiányzik a természet. Lassan így is hazaértem.

Közben a háttérben megy a szervezés, jelentkeztem egy jóga központba Koh Pagan-on önkéntesnek, és még itt Chiang Maiban szeretnék womblifting-et tanulni. Régi ismerősökkel zajlik a tanuló csoport megtervezése, de mintha széthúzna a csapat, nem össze. Szóval kíváncsi vagyok sikerül-e.

Vacsira vettem egy chipset meg valami neonzöld krémmel tóltött muffinszerűséget. Valami igazán egészségtelenre vágytam.

A holnapi extra feladatom, hogy a Chiang Mai Gate-nél levő piacon megtaláljam a cipész bácsit, mert annyit gyaloglok itt, hogy kilukadt a 5fingers talpa.