Időben keltem, időben indultam, teljes magabiztossággal mentem már végig az egész városon, hogy odaérjek a tanfolyamra. A folyó túlpartján van egy piac, amin minden reggel átsétálok. És a zöldségés gyümólcskavalkádtól mindig ámulok-bámulok. A piacon megszólítottt egy két méteres ember, hogy mérges vagyok-e. Mondtam hogy nem. Erre beszólt, hogy mérgesnek nézek ki. Mint egy tipikus turista. Így kezdődött a napom.

A Chiang Mai gate melletti reggeli piacon találtam egy helyet ahol kávét, thai tea-t meg tojást szolgálnak fel reggelire. Az ital üveg pohárban. Mindez fillérekért. Szval megvan a reggeli torzshelyem. Kár hogy egy óra tőlem gyalog.

Ez a kék szoknyás hölgy működteti a helyet. A thai tea meleg, csak némi sűrített tej van benne, a másik ital víz ízű volt és meleg, szerintem valami tea féle lehet. Holnap kipróbálom a tojást is, mert a tanárom megnyomott rajtam egy pontot és azt mondta gyenge vagyok, egyek több proteint. Ami egyébként igaz, gyengének érzem magam, csak a nagy melegben nem annyira kívánok enni, reggelire gyümölcsöt szoktam meg este is ha éhes vagyok, ebédre meg egy levest. Annyira gyümölcs hiányom van, otthon minden annyira drága, itt meg nem, és ráadásul minden annyira finom.. Szóval még nem találtam ki hogy tudnék többet enni. Holnap kipróbálom itt a tojást reggelire.

A tanfolyam izgi volt. Mint mindig. Gyakoroltuk a tegnapi anyagot, meg mesélt arról, hogy 4 féle tanuló van, mint ahogy négy féle lótusz is van. Van az a tanuló aki még az iszapban van. Neki hiába mond valamit nem megy be. Nehéz vele. Van az, aki már a vízben van. Ő picit könnyebb eset. Aztán az aki a vízfelszín alatt van. Neki csak időre van még szüksége. És aki pompázva virágzik a felszínen. Ennek a tanulónak bármit tanítanak, azonnal bemegy.

Én a vízfelszín alatti típusnak érzem magam jelenleg. Remélem egyszer elérem a felszínt.

A mai tananyag az oldalsó pozíció volt. Könyökkel és alkarral dolgozott a csípő és a hát vonalain. Holnap fogjuk gyakorolni. Nem tűnik bonyolultnak.

Gyorsan végetért a tanfolyam, elmentem megkeresni a cipész urat, holnpa majd otthagyom nála a cipőmet viszek másik papucsot. A piacon vettem pörkölt lóbabot, protein gyanánt, meg valami izgalmas gyümölcsöt egy nénikétől, aminek nem tudom a nevét de az íze a datolya és a körte között van.

Tegnap megint ment a kavarás a Womblifting tanfolyammal, lehet hogy kell majd szereznem még 3 embert, ha az ismerősök nem akarnak jönni. Azt érzem megy a háttérben a huzavona. Nehézkesen alakul sajnos. Hiába vágytam rá annyira, hiába van időpont a tanárnénihez, lehet hogy nem fog összejönni. Eddig bárki akire gondoltam hogy szívesen jönne, elmegy Chiang Maiból addigra.

Miután hazaértem, pihentem picit, és lementem Thomas-on gyakorolni a sorozatot, amit most tanulunk. Ez a terapeutikus vonal nagyon fájdalmas. És nem is tudom hogy lehetne finomabbá tenni, mert idegek és inak stimulálása a legnagyobb része. Viszont érzem hogy nagyon hatékony. Remélem azért rájövök hogy lehet felpihítani.