Kismultan ébredtem. Nem tudom itt milyen fajta szúnyogok vannak, de olyan mintha sokkal előbb elpusztulnának miután teleették magukat. Eddig két éjjel volt, amikor küzdöttem velük, és másnapra eltűntek. Szóval nem olyan hosszú életűek, mint az otthoni társaik.

A mai nap folytattuk a "rekesz" sorozatot. Tegnap a medencefenékkel foglalkoztunk, ma délelőtt fellifteztünk a valódi rekeszizomhoz, délután pedig a kulcscsont - T7 és onnan az öreglyuk és a garat volt a téma. A délelőtti modellnek volt elakadása a rekeszizom területén, és csodás oldódás történt a bemutató alatt. Azt hiszem az ilyenek miatt is izgalmas tanfolyamokra járni, az ember betekintést kaphat abba, hogy valakienek a gyökérproblémája hogy kezd el kiolvadni. Bár azt is hiszem, hogy az hogy 10 ember néz egy folyamatot, az óriási támogatást, és biztonságot is adhat, hogy a modell mélyebben bízzon, nyíljon, és gyógyuljon. 

A gyakorlás alatt a vietnámi lánnyal voltam, Rosemary végigcsiripelte a gyakorlást a fejemtől egy méterre, így elég nehéz volt koncentrálnom, mikor én voltam az adó. Aztán amikor kaptam, az nagyon erős volt. Rengeteg dolog történt a testemben, beaktiválódott és kiolvadt. A mozgólépcsős baleset maradványai is elkezdtek beaktiválódni, de nem volt rá elég idő, hogy kioldódjanak.

Volt szó róla, hogy az oktatásban nem szerepel az, hogy van ez a keringő folyadék az agyunkban meg a gerincünkben, meg hogy az agyrázkódás nagyon sokszor vezet demenciához meg hirtelen halálhoz, és hogy egy csomó sportot beszüntetnének, ha ez egy alap tudás lenne hogy milyen lenyomatokat hagy a testben az a sok ütés, ütközés, rántás, rándulás. Ogazából ez gyakran eszembe jut, hogy mi az az általános műveltség, és hogy ki dönti el, hogy mi legyen benne abban a tudáscsokorban. Pl. anyukám mindig kivolt tőle, hogy nem nézek tévét és lövésem sincs mi történik a világban. De az természetes számára, hogy semmit nem tud a testéről, és orvosok kezébe ad minden felelősséget és döntést az egészségével kapcsolatban. Hogy is van ez? Mi is az az alap műveltség?

Jeremy meghívott ebé

A délutáni bemutató is csodás gyógyulást hozott. Látszik a tanáron, hogy profi. Azt éreztem, hogy játszik az alannyal, közvetítette hogy mi történik mi meg mind izgultunk, hogy sikerüljön a kapónal belazulnia, megadnia magát. És sikerült. A végén úgy éreztem, hogy úgy néz a kezelt Rosemary-re, mint a kisbaba az anyukájára. Azt éreztem, hogy az illető még sosem kapott ilyen elfogadó jelenlétet életében. Felszakadt a fájdalom, volt sírás, majd nyílás. És nagy elégedettség.Mikor körbenéztem a kezelés alatt, azt láttam hogy majdnem mindenki őrült csodálattal követi az eseményeket. Már láttam, hogy van egy-egy ember, aki nagyon felnéz a tanárnénire, de ez egy picit rémisztő volt. Bár figyelmeztettek, hogy nagyon karizmatikus asszonyról van szó.Bevallom, hogy tényleg van a néniben rengeteg tudás meg bölcsesség, meg tapasztalat, de nekem mindig necces, ha valaki bekapcsolja reflexszerűen az emberekben a csodálat gombot. Voltam nála kezelésen, és itt a tanfolyamon sokkal intezívebb élményeim vannak, mint mikor tőle kaptam. Illetve azt is érzem, hogy valószínűleg nekem nem csillog úgy a szemem, ezért ha kérdezek vagy kérek tőle valamit, sokszor lecsapja a labdát vagy elegánsan visszautasít.

A gyakorlás alatt egy ismétlővel kerültem párba, én adtam először, az is nagyon erős volt. Többször abba kellett hagynom, mert nem akartam fulldokolni vagy köhögni a kezelés közben. Aztán mikor én kaptam az is nagyon erős lett. Éreztem, hogy tér keletkezik a torkomban, és a mellkas tetején, éreztem a kapcsolatot a torok és a medencefenék között. Lazult a nyakam és a vállam a bal oldalon is picit. Mikor sétáltam hazafele, éreztem hogy beütött a kezelés, gyenge voltam és mintha belobbant volna a torkom. Letusoltam és éreztem hogy fázom. Lefeküdtem az ágyra, a torkomra raktam a kezem és éreztem hogy folytatódik a kezelés. Úgy látszik a testem öngyógyító folyamatai most kapnak au alkalmon.

Holnap a koponyával fogunk foglalkozni. Szóval izgalmas nap lesz.