Már második napja ébredtem kipihenten, szóval azt hiszem túl vagyok a jet lag-en. Lustán telt a nap, elmentem inni egy thai teát, ami számomra valami csoda.

A teát lefőzik mint egy presszót, felöntik tejjel, raknak bele sűrített tejet, ami az édességét adja, és kész. Én reggelente melegen iszom. A helyen ahol rendeltem furán szolgálták fel, egy nagy csésze tea, mellete csak a sűrített tej. Viszont nagyon elégedett voltam az ízével. Otthon nem szoktam tejet inni, de itt annyira elalélok az ízektől, hogy nem tudom megfosztani magam ettől az élménytől.

Ezt a verziót talán majd otthon is meg tudom csinálni. Aztán ettem, és hazajöttem, annyira meleg volt.

Elfogyott a vizem, és Tahiföldön nem iható a csapvíz. a szállásomon adnak vizet, fél literes műanyag palackokban, ami viszont kikészít. Ez az ország is komoly szemét gondokkal küzd, mert mindent műanyagban adnak, és nem megszokott hogy az ember a saját poharába kéri az italokat. Szóval elslattyogtam az első automatáig, amiben nem volt víz. A környéken meg nincs több. Szóval kinyitottam egy fél litereset ésholnap szerzek vizet majd a városból. Elkeztem utána olvasi ezeknek a vízautomatáknak, kár volt, elég rémisztő dolgok vannak fent a neten, úgyhogy inkább elengedtem a dolgot hogy majd holnap megoldom a problémát.

Már második napja nem tanulok, és lazulok, és elég erősen bekapcsolt, hogy akkor hogy teszem magam hasznossá. Milyen programokat tervezzek, milyen feladataim vannak. ENnyirenehéz átadni magam a pihenésnek? Azzal nyugtattam magam hogy a héten megcsinálom a víza hosszabbítást, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen.

Ha az ember békében van azonline ügyintézéssel, akkor otthonról tud magának vízumot intézni. Ehhez bekérnek egy csomó adatot, a bankszámládat, egy repjegyet amikor lehagyod az országot, és 35 euróba kerül. EZ az a folyamat, amit én elmulasztottam. Az ilyen bürokratikus dolgokat mindig is sikerült magam előtt tolnom. Illetve azt láttam mikor tavasszal itt voltam, hogy az egész dolog könnyeden megy. A visa on arrival magyaroknak 30 nap, azaz ha 30 napnál kevesebbet tartzodsz az országban, nem kell vízumot intézned előre.

Viszont a magyarok Ferihegyen nem akartak felengedni a repülőre olyan repjegy nélkül, ami kimegy az országból 30 napon belül. Így vettem jegyet Malajziába. AMit nem fogok használni mert épp cranio tanfolyamon leszek.

Bankokban akkora sor volt a reptéren az útlevél ellenőrzésnél, hogy semmit se kértek vagy kérdeztek tőlem, rám se néztek, csak bepecsételték a 30 napot. Szóval a magyar hatóság jobban betartja a thai törvényeket, mint a thai. Pecsételés előtt kötelezően lefotóznak, és leveszik az ujjlenyomatod!

Majd már Chiang Maiban kinyomoztam, hogy egyszer meghosszabíthatom a 30 napos vízumot. Ehhez be kell mennem az Immigation office-ba,

• TM30 nyomtatvány a szállásadómtól
• TM7, fotóval
• A hotel címe,
• az útlevél száma
• egy fénymásolat a pecsétről ami már az útlevelemben van
• es 1900 Baht, ami 19.000 Ft most kb. Kápében.

ha ezeket hiánytalanul beadom, akkor 30 perc alatt végezhetek, ha nem akkor 6 óráig is eltart a dolog.

A harmadik hónapomat meg úgy tudom lefedni, hogy elhagyom az országot. Ez vagy egy utazás valahova repülővel, nekem Vietnám a legolcsóbb, de nem tudom megoldani hogy azonnal vissszajöjjek, ott kéne lennem egy hetet. Vagy fizetek egy "visa run" szolgáltatásért, kimegyek egy szervezett busszal Laosba, ami szintén a visummal együtt ugyanannyira jön ki. Azért érdemes szervezett útért fizetni nem csak elbuszozni Laosba, mert az új törvény szerint 15 napos pecsétet adnak a határon. Ha fizetek a szolgátatásért, akkor meg reményeim szerint megkapom a 30 napot, legalábbis a visarun-os illető azt állította, és a szolgáltatás a google, ben 4.8 csillagos.

Szóval ha valaki spórolni akar, érdemes az e-visa-val foglalkozni, benyújtástól 2 héten belül kiderül. De akkor is kell 2 hónapon belülre repjegyet foglalni ki az országból, amit elbukik az ember, ha tovább akar maradni.

Ismerek olyat, aki egy éve van itt visa on arrival-el. Ebből kb 8 hónapot töltött Thailföldön, mert 30 naponként el kellett hagynia az országot. Most pedig fizetett a student visa-ért ami több, mint fél mila, de decembertben így is haza kell majd mennie Kanadába, és nem jöhet egy ideig. Szóval örülnek neki ha itt vagyunk, csak fizessünk. :)

ÍA héten ezt fogom intézni komótosan, bemegye az Immigration-be a TM30-ért, elmegyek majd igazolvány képet készíteni, és pénteken igyekszem megszerezni a pecsétet január 23-ig.

Illetve sikerült lefixálnom a következő képzést, az egyik tanárt elengedtem, furán hisztérikusan reagált egy levelemre, és nem szeretnék most olyan tanártól tanulni, akivel még a kurzus szervezés is nehézkes és a kommunikáció is feszültséggel teli.