6 körül keltem, de még ágyban maradtam mert a nap 7 körül kel. Volt idő jógázni, lélelgezni, meditálni, és még enni is tudtam valamit. Nem kaptam semmilyen levelet a tanfolyamról, ezért 9-re mentem és késtem, a többiek már ott voltak, én voltam az utolsó.
Volt néhány beszélgetős gyakorlat, párokban valaki egy nagyon jó vagy nagyon rossz nyaralásról beszélt, a másik hallhatta. Majd az egyik egy szomorú élményt mesélt, a másik meg közbeszólás nélkül csendben hallgatta. A hallhatási képességünket teszteltük, mennyire vagyunk jelen és mennyire ugrálunk ki a figyelmünkkel.
Aztán megmutatta hogy kell hozzáérni a másikhoz. Első körben figyeltük a talpnál, combnál, csípőnél, bordáknál, vállnál. Először én kaptam és nagyon jó érzés volt ahogy a testem örvendezett a figyelemnek, éreztem ahogy megnyílik. Olyan érzés mintha a másik segítene fókuszálni a meditációban. Kezelés után kimentem kezet mosni és láttam hogy az arcom szép és nyitott. Azt hiszem még sose láttam magam ilyennek. Aztán én adtam, ott kevésbé tudtam kapcsolódni de igyekeztem nagyon jelen lenni. Aztán együtt ebédeltem a gyakorló társammal, aki egy svájci hippi, Olaszországban él, a nyarat végig dolgozza aztán utazgat, egyébként meg a barátaival egy pwrmakultúrás farmot épít.
Délután is volt egy kör, akkor Rosemary már mondta hogy mire figyeljünk. Sajnos én elég könnyen el tudom képzelni hogy érzek valamit, így nem annyira tudom hogy valóban éreztem e. De a gyakorló társam bealudt. Egy tahi nő volt, ami nagyon ritka az ilyen tanfolyamokon. Aztán cseréltünk, és a csípőig kb semmit nem éreztem, aztán a bordáknál mintha alám gyújtottak volna. Izgalmas volt. Mikor vége lett tűzpiros volt a fejem.
Amit itt tanulunk, az az hogyan legyünk képesek érzékelni olyasmit amit a mindennapi életben nem annyira használunk tudatosan. Hallgatni a test különböző rezgéseit, mozgásait, amire egyébként nem nem szoktunk figyelni. Én azt érzem, hogy a test nagyon örül, ha valaki validálja, hogy igen, ez történt, vagy történik, ettől a rendszer bemozdul egy egészségesebb irányba. Rosemary azt mondta erre hogy nem a test örül hanem az elme. Remélem a.tanfolyam után majd jobban értem a dolgot.
