Az éjszakai vonat egy igazi luxus dolog, ahol az ember jobb ellátást kap mint egy repülőn. Legalábbis én így éltem meg. Először még kényelmes üléseken ültünk, aztán jött egy fiú, kihúzta az ágyakat, felhúzta a fehér párnát és lepedőf, felakasztotta a szőnyegeket, és mindenki kapott bordó takarót. Az idegrendszerem nem hagyott aludni, de beugrott Wera melatoninja amit Jatlag-re adott, bekaptam egyet, és tényleg nagyobb nyugalomban, de nem aludtam. Fél hatkor jött a fiú ébreszteni, kb fél hétkor értünk be az állomásra.

A vonatállomás óriási, sehol egy információ. Kitereltek minket az allomás elé, ahol egy csomo taxis, tuktukos ugrik az emberre. Az egyik végre elarulta hol a buszmegálló, a kis száz literes zsákommal meg a kis hátizsákkal átmásztam néhány sínen, mire cégre megérkeztem egy buszmegállónak tűnő helyre. Összebarátkoztam egy japán lánnyal, aki ugyanarra a buszra várt, mint én. Bevillant az első utam, mikor megtapasztaltam, hogy mennyire nyitottátesz az egyedül utazás. 21 voltam és egy hárlemi hostelben összebarátkoztam egy izraeli fiúval, meg egy franciával. Együtt jártuk a várost. Akkor még nem tudtam, hogy ezek a kapcsolódások csak azokra a pillanatokra szólnak.

Kb. másfél órát zötyögtem a bankoki buszokon. A végén csak 5 percet kellett gyalogolnom a szállásig, egy airbnb, ahol engedték hogy lerakjam a táskáimat. Meg hogy a nappaliba leüljek meg megmosalkodjak a fürdőben. Kb 8.30-ra értem oda és 15-től foglalhattam el a szállást, így kicsit megpihentem, majd elindultam sétálni. De annyira fáradt voltam hogy másfél óra bolyongás után visszajöttem, kb délre. A fiú megint beengedett. Aztán elkezte takarítani a szobákat, én meg felajánlottam hogy melocsolom.a.virágokat, mert rengeteg haldokló virág van alakásban meg az erkélyen is. Szerintem legalább fél óra volt mire mindent meglocsoltam. Aztán mondta hogy beköltözhetek, és hogy az erkélyes szobát kapom, mert segítettem locsolni. Ledőltem, próbaltam magamhoz térni. Annyira fáradtnak éreztem magam, hogy órákig tartott, mire sikerült letusolnom és hajat mosnom. Utána elindultam a Tops Supermarket-be hogy vegyek gomba szószt meg tamarind szószt. De a Tops negyedakkora volt mint a 7eleven, így inkább oda mentem be. Vettem chips-et meg lóbab ropogtatnivalót fehérjének. Szemét kaja napot tartottam. Majd visszasétáltam és a tulaj srác csinált egy vacsit a vendégeknek. Este 10-kor kezdtünk enni. Csirke, kimchi, párolt.pak.choi, tavaszi tekercs. Az asztalnál ült egy tajwani fiú, a koreai lány, és Alice a tulaj és a tesója. Mindketten vendéglátósok, nagyon szociálisak, könnyedek, a vége az lett hogy egy barátjuk hozott bort és az erkélyen énekeltek, gitároztak, olyan volt az egész mint egy álom.Alice 40 éves de 20-nak néz ki, a tesója 43, Arti, művész, zenész, dj. Dalokat ír. Nagyon felszabadult nyitott emberek, valószínű ezért is ilyen jók az Airbnb-zésben.

Éjfél után bementem a szobámba és nagyon gyorsan elaludtam. Pedig valószínű ők még tovább buliztak. A nagy csomagot ott hagytam, mikor repülök haza náluk fogok aludni és felszedem. Malajziába egy 5 kilós hátizsákkal és egy 2 kilós kézitáskával megyek.