Volt egy egész napom Bangkokban. De a hőség nem nagyon engedett ki a lakásból. Meg jól is esett, hogy nem ér ezer inger. Csak enni mentem ki meg az abc-be, hogy vigyek haza tom yum szószt, gomba szószt nem vettem mert túl nagy volt az üveg. 

Egész nap írtam egy posztot, hogy mi az amit kaptam Thaiföldtől. Hálás vagyok, hogy volt erre időm. De nem fejeztem be, nagyon hosszú.

Az airbnb-ben két emberrel találkoztam, egy kínai származású kanadival, és egy indiaival. Az is kiderült, hogy a tulaj félreértette, és dupla foglalásom van. Whatsup-on lefoglaltam egy éjszakát és airbnb-n a másikat, és nem rakta össze hogy ugyanaz vagyok. Ezért a legnagyobb luxus szobában vagyok saját fürdővel.

Megtaláltam az olcsó teázót, és egy este nyitó büfésort is, így tudtam vacsizni, elvitelre is kértem, hogy Dohában majd legyen mit ennem a 14 órás várakozás alatt. Vettem édes savanyú mangót, meg ananászt. Nagyon izgalmas, hogy itt a helyiek ilyen helyekről hazaviszik az ételt, nem főznek. Még a gyümölcsöt se veszik meg sokszor a piacon, hanem fizetnek azért hogy valaki felvagdossa nekik és egy neylonba rakja.

Összefutottam a pad thai-osnál a kanadai kínai lakótárssal. Együtt vacsiztunk. Majd meséltem neki hogy aggódok a hátizsákom súlya miatt, erre közölte hogy nála van akasztós mérleg, csak elemet kell bele venni. Visszamentünk a 7elevenbe, megvette az elemet, majd megmérte a hátizsákot, 22 kiló. Simán befért volna a gomba szósz. De mindegy. Megint manifesztálódott egy szükségletem, a mérleg. Meg a kávés, a pad thai-os, a gyümölcsös. Ez egy olyan környék, ahol nagyon lusxus helyek is vannak, múltkor nem találtam meg az olcsó helyeket így chips-et ettem a szupermarketből, de most valahogy ráéreztem merre induljak. 

Holnap fél 5-kor kelek, 5-kor hívok egy taxit, és 8.30-kor indulok.