Még a hűvösben ébredtem 6.30-kor. 7 körül keltem ki, csodás luxus napra számítottam. És így is alakult. 41 perc gyalog a szuper masszőr, 41 perccel korábban sikerült elindulnom. Azaz ha mázlim van pont beesek. Azonban egy tuktuk-os megállított 15 percre a célomtól, és ajándékba elvitt a masszőrhöz. Ez több okból is csodás, egyrészt még sose tórtént velem ilyen, még sosem ültem tuktuk-ban, és ráadásul ez a legdrágább taxi féleség. A legolcsóbb a Bolt s Grab robogó, aztán az autók, aztán a tuktuk. A fiú még félálomban volt, nem engedte hogy lefotózzam, azt mondta álmos az ábrázata. Szóval megérkeztem ChiChaihoz. Akiröl eddig csak jókat hallottam, olvastam, kivéve egy google minősítés ahol végül hazaküldte a vendéget kezelés nélkül. És a hölgy iszonyat mérges volt. De ahogy leírta a történetet, az volt bennem hogy mennyire menő már hogy ki tudja mi miatt, de csak úgy elküld egy vendéget. A le lényeg hogy kíváncsi voltam.
Nagyon kedvesen fogadott, megkérdezte van e valami a testemmel, sérülés, csak spiri hablagyot toltam neki, hogy a jobb oldalam sokkal erősebb mint a bal, a bal meg érzékeny, de hogy egyébként nagyon jól vagyok, csak szerettem volna kipróbálni nála egy kezelést. Kérdezte hogy teljes test masszázs szeretnek-e, mondtam hogy igen, de azt csinál amit gondol. Igazából nagyon jó érzéseim voltak vele.
A kezelés ágyon kezdődött. Hason feküdtem. Minden pont amit érintett, fájt, a hátamon meg a vállamnál, a lábnál nem. Szerintem egyetlen vonalat kezelt, de nem a klasszikus sen-eken dolgozik. Aztán a matracra feküdtem a földre, oldalsó pozícióban. Miegint a hátamat kezelte, egyelen vonalat. Na itt deréktájnál már ugráltam. Kérdeztem tőle hogy mi ez, mondta hogy a félelmed. Na ez megnyugtatott, mert Joe ugyanezt mondta nekem, a tegnapi PiJem-es womb liftingről nem is beszélve. Nem tudom miért fájt utána kevésbe, talán mert megnyugtató, hogy tudom hogy tudják hogy mi van velem. Plusz van összefüvvés a torok és az állkapocs feszültség, és a félelem között, mert azonnal bekapcsolt. Utána háton feküdtem, kaptam egy pici hasmasszázst, még jó hogy nem reggeliztem és hogy az elmúlt 4 napban is a hason dolgoztunk, így nitottab volt a pocim. Plusz tudtam, hogy tudja hogy ki vagyok. A végén egy óriási hangtálat rakott a szívcscakrámra, és zengette, majd átdolgozta középvonalat a koponyán, és mintha imádkozott volna. 90 perc volt.
Telejsen földelt voltam a végén, nem volt a szokásos mindenhol vagyok érzés. Megkínált teával, azt mondta hogy jó gyógyító leszek az emberek szeretni fognak, és hogy nagyon erős a maszkulin oldalam, amivel nagyon szerencsés vagyok mert mért meg tudja tartani a feminin oldalamat, aki így tud kapcsolódni. Azt már régóta éreztem, hogy erős bennem a maszkulin, viszont ezt nem előnyként könyveltem el. Megkérdeztem tanít-e, azt mondta év végére megépül a háza a természetben és majd ott, mert itt nem jó. Buli helyek a közelben, meg város. Ha még visszajutok, szeretnék tőle tanulni.
Utána elslattyogtam a pedikűröshöz és lilára festették a körmöm. Most voltam életemben harmadszor, ugyanott, ugyanarra a színre festettem. Valószínű legközelebb akkor lesz megint kifestve ha visszajövök. A lányok a szalonban nagyon kedvesek, az ember királynőnek érzi magát ott.
Aztán a piacra sétáltam, vettem egy gyümölcs salátát joghurttal meg műzlivel. Meg egy thai teát. Ez a búcsú reggelim. Aztán még találtam szépséges szári szoknyákat meg nadrágokat a piacon. Szóval teljes elégedettséggel hazasétáltam. Útközben találkoztam Rosemary egyik asszisztensével, a nevét se tudom. Csillagszemű törékeny 50 körüli nő. Megállt a robogójával, meséltünk egymasnak ki merre tart, ajánlottam neki a masszőrt, megölelgettük egymást, és mindenki útjára indult. Érzem, hogy van bennem egy nagy belső mosoly, és nem tudom otthon meddig tudom majd tartani, de remélem azért egy ideig meg tudom osztani másokkal.
Két órám volt pakolni. Hajat is akartam mosni. De a nagy csomag méregetésben elment az idő, a kedvenc padthai-osomhoz se tudtam beugrani. Hívtam egy taxit, de 20 perc múlva jött volna szóval lemondtam. Hívtam egy robogót. A tegnap éjszakai sofőr nagyon nem volt oké, de a mai egy tündér volt. Nem is voltam biztos benne hogy enged felszállni a robogóra mert van egy 100 literes 20 kilós hátizsákom meg a 25 literes pici meg az oldaltáska. De a fiú csak mosolyogva lepattant, azt se engedte hogy megemeljem a táskát, felerősítette hátulra. A másik hátozsákot a.lábához rakta. És épphogy de én is felfértem. És még a fejemre is ügyelt mert azonnal adott egy jó bukósisakot. Gondoltam ennek a fiúnak odaadom a taxi árát, ami majdnem kétszer annyi mint a robogós ár, de megérdemelte. Az állomason segített a csomagjaimmal a vendéglőig érni, ahol elvitelre kértem egy padthai-t így az ehhalál se fenyeget. 13 órányi vonatozás vár, alvó kocsiban.
Nagyon hálás vagyok a mai napért, mindenkinek aki ma támogatott hogy megélhessem ezeket az élményeket.